Herzka András eredendően turisztikai szakember, és javarészt Budapesten dolgozik. Sokáig még csak nem is hallott Balatoncsicsóról, holott a környéket jól ismerte, ugyanis sokat járt barátokhoz errefelé.

2004 óta aztán még többet, mert szerelembe esett a borászattal, felnőtt fejjel iskolapadba ült - a Soós István Borászati Szakközépiskolában tanult borászot - majd nekiindult, hogy földet keressen. Sokáig kellett kitartónak lennie, mire meglelte a Fenyves-hegyi földdarabot, amit aztán szépen gyarapítgatni kezdett. Nagyon szereti a Jóisten, ha ilyen szép helyre vezette, mondja.

A Gyöngyvirág utcában található vendégházat - 3 szobával, fürdőszobával, konyhával - a Dobossy család a házuk tetőterében már az építékor kialakította. Elsősorban a háziasszony, Éva gondoskodik a működtetéséről, aki otthonról, Fövenyesről, édesanyjától hozta a mintát, de a család többi tagja is kiveszi a részét a feladatokból.

A kényelmesen berendezett szállás egész évben kiadó. A vendégek használhatják a füves udvart is: pihenésre, napozásra, szalonnasütésre, bográcsozásra.

Édesapja, aki tanárember, egy idős balatoncsicsói fafaragó mellett tanulta a mesterséget, eleinte csak hobbiként. A Balaton parján akkoriban sok faragott tárgyat el lehetett adni nyáridőben, ez lett hát a főfoglalkozása, amibe aztán az ifjabb Gyapay is belenőtt.

Szakértőink sorában Balázs Tiborhoz értünk, aki vállalkozásfejlesztőként vesz részt a balatoncsicsói plébánia felújításához kapcsoló Borász Műhely szervezésében, és a későbbi üzleti tervezést segítő képzéseken. Bár a fővárosban él, meghatározó számára a vidékhez való kötődés. Villamosmérnök, tanár, közgazdász és maga is vállalkozó. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója 2011 óta. Szerelemből, felnőtt fejjel kitanulta a borászkodást, saját pincéje, bora van. Igyekszik számos tevékenysége mellé a sportot is beilleszteni, karatéka, maratonfutó, triatlonista és természetjáró ember. Csicsóról és mindazokról az élményekről kérdeztük, amelyek pozitív, meggyőző tapasztalatok az életében arról, hogy minden tanulható, és nincs lehetetlen, ha adott a kellő elszántság és lelkesedés.

Honnan indult a pályád, miként alakult ennyire sokszínűre?Meghatározó az életemben a tanyasi, falusi környezet, lévén alföldi, szegedi születésű vagyok, és gyerekkoromban rengeteg időt töltöttem a nagyszüleim Hajdú-Bihar megyei tanyáján. Egyfajta keretes szerkezete az életemnek, hogy néhány év múlva ismét vidéki környezetben képzelem el magam: a Bakonyban levő parasztházunkban fogunk élni és gazdálkodni. Nagy rajongója vagyok Hamvas Bélának, aki a Bor filozófiája című művében a magyar tájak karakterét is leírja. Szerinte a Bakony jellemzői a szabadság, a függetlenség, az erő. Ezzel a megközelítésmóddal nagyon tudok azonosulni, és csak erősíti bennem az amúgy is meglevő kötődést a Bakonyhoz, a Balaton vidékéhez.

Gyerekkora óta foglalkozik állatokkal, szintén kamaszként, 13 évesen szerezte be az első kecskéjét. Fő profilja a sajtkészítés, a hagyományos technológiát édesanyjától tanulta. A hosszabb érlelés eljárásmódját pedig más műhelyekben ismerte meg.

A sajtkészítés folyamatából bőven marad savó. Ez adta az ötletet disznótartásra. Nagybátyja is biztatta, aki az Alföldön foglalkozik ugyanezzel, ő segítette tanácsaival az elindulást.