Nemrégiben bemutattuk itt a blogon az Éltető Balatonfelvidék kezdeményezését, és egy kisfilmet, amelyben ínycsiklandó étkek, lekvárok, borok, szörpök szerepeltek, valamint megismerhettük a termelőket is.

Kézművesekkel készült az alábbi riportfilm a régióból. Több ismerőssel is találkozhattok majd, Csicsóról, Antalfáról! Ők elmondják, miért fontos számukra a védjegy.
Legtöbben első helyen említik, hogy nem pusztán egy szervezetre, hanem egy összetartó, jól működő szakmai közösségre leltek. Sokuknak hozott új baráti kapcsolatokat is ez a kezdeményezés, a gyakorlati segítségen túl.

A téma többeket érdekelhet, ezért picit belemegyünk a részletekbe, megosztjuk a fontos tudnivalókat, és nem gyönyörű termékeket is nézegethettek.

A csicsói plébánia felújításában számos szakértő dolgozik. Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus egyetemi docenst sokan már ismerik, hisz nyáron több házba is bekopogtak a diákjaival, hogy kérdéseket tegyenek fel a faluról, a környékről. A szakmájáról és arról kérdeztük, mit vizsgál Csicsón.

Talán kevéssé ismert még a környezetpszichológia tudománya. Mivel foglalkoztok?
Viszonylag fiatal tudományterületről van szó, mindössze 40-50 éves. Azt a fizikai közeget vizsgálja, amelyben az összes pszichológiai jelenség zajlik. Hisz mindig valamilyen helyen folyik egy beszélgetés, fizikai terekben utazunk, ülünk, dolgozunk. A szellemi tevékenységre ugyanúgy igaz, a testünk is mindig fizikai térben van.

A környezetpszichológia alaptézissé tette, hogy nem csak a személyiség, nem csak a nevelés, nem csak a tapasztalat befolyásolja a viselkedést, hanem mindez befolyásolt azáltal is, hogy milyen fizikai környezetben van. Mert sosem vagyunk anélkül. Viszont minden fizikai környezet csak úgy értelmezhető, hogy bekalkuláljuk az emberi reakciókat.

Korábban már szóba került a Facebook oldalunkon a vidék minősége védjegy. Jelen cikkünkben szeretnénk bemutatni ezt a kezdeményezést és lehetőséget, amelyet az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület indított útjára.

Magyarország egyik ékköve a Balaton-felvidék. Igen gazdag ez a táj - gyönyörű természeti értékeivel, középkori templomromjaival, hagyományaival. Ugyanakkor az ott élők egyre tudatosabban keresik a megújulás lehetőségét is és egyre többen gondolják, ha sokan adják össze tudásukat, tapasztalatukat, kapcsolatrendszerüket, a lehetőségeik megsokszorozódnak.

Szent Márton-nap Nivegy-völgyben több szempontból is fontos ünnep.
Egyfelől, lévén borvidék, az új bor ünnepe, amit a pincészetekben méltón meg is ünnepelnek. Másfelől Szent Mártonnak szenteltek templomot Óbudaváron is, amely így névleges állomása a Szombathelytől Tours-ig vezető zarándokútnak. Az útvonalat az Európa Tanács 2005-ben Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította.

Itt az ideje, hogy összefoglaljuk, hol is tart a balatoncsicsói plébánia közösségi felújítása. A Nivegy-völgy kis településén, komoly közösségi összefogással és ugyancsak komoly pályázati támogatással megkezdődött egy műemléki felújítás, ami eltér a megszokottól.

Hogy miért éppen Csicsón, és miért egy plébánia? Erre a kérdésre messzire vezet a válasz az időben.

A falu történetét röviden olvashatjátok a Facebook oldalunkon (később részletesen megírjuk), amelyből kiderül, hogy a plébánia majd két évszázadon keresztül volt Nivegy-völgy 5 kis falvának közösségi és spirituális központja. Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa és Tagyon tartozott ide. Közel 1000 ember él itt, sokan borászatból és turizmusból.

A Balaton-felvidék nem mindig volt ennyire felkapott.
A 70-es években erősen megcsappant az itt élők száma, egyre többen költöztek városba. Párhuzamosan viszont fiatal értelmiségiek fedezték fel a vidéket, és telepedtek meg a gyönyörű kis falvakban.