Végh Tamás és öccse Róbert a nagyapai örökséget vették újra birtokba Óbudaváron, az Irtáson. Ők már Veszprémben születtek, de egész gyerekkorukban itt töltötték a hétvégéket és a nyarakat. Míg a kapálással és a szőlőmunkákkal küszködtek, a városi gyerekek a Balatonnál strandoltak. Rettenetesen utálták az egészet, ahogy ez már csak lenni szokott.
Aztán ez egyszer csak fordult.

A híres zánkai barackos őstermelőtől, Réfi Vendeltől vette meg ezt a félhektáros földdarabot Kartaly Attila, a budapesti informatikai vállalkozó. Nem ilyet akart, nem ekkorát és nem ennyiért, de hamar egymás kezébe csaptak, mondja.
Attila éppen akkoriban keresett menyecskét, és fontos szempont volt, hogy a lány szeresse majd Tagyont. Meg is érkezett Zsuzsika, későbbi felesége, immár 2 kisgyerekük édesanyja, aki új lendületet adott a Birtok fejlődéséhez azzal, hogy "csináljanak egy jó bort!".
A szőlő telepítését már együtt végezték, Zsuzsika pedig azóta a borászatot is kitanulta.

Lassan már történelem leszek, mondja nevetve, amikor arról faggatjuk, hogyan kezdte a pályáját, mióta polgármester. Rangidős itt a Nivegy-völgyben, sok mindent látott, teszi hozzá.

Gyerekkorából még emlékszik rá, hogy az akkori időkben az egyházközség adományokkal segítette a papot - tűzifától a termékenyekig -, de maga a plébános, Kerpe Miklós is gazdálkodott. Nivegy-völgy falvait saját lovasszekerén - később Trabanttal - járta be, amikor misét mondani ment.

Azon polgármesterek egyike, akik 1990 óta igazgatják a településeket. Az országban 166-an vannak összesen.

Szabó József azt szokta meg egész életében, hogy tempósan él, és sok mindent megvalósít az elképzeléseiből. Most, 58 felé kanyarodva is így van ezzel, de már látja, hogy fogy a rendelkezésre álló idő, így az egyre becsesebb. A plébánia elkészülte is azon vágyai közé tartozik, amit nagyon szeretne megélni. Építészként különösen is érdekli ez a projekt.

Csicsó fölött a hegyen, egy 20 hektáros terület középpontja a pincészet, gyönyörű kilátással, körülötte erdővel.

Felmenőik az 1750-es táján érkeztek ide Frankhonból - Scher Jancsi bácsi kutatásai alapján -, amikor Mária Terézia a török hódoltság után szőlő- és borkultúrához értő embereket telepített be Magyarországra. Tehát úgy 270 éve viszik tovább az eredeti hagyományt.