Szabó József azt szokta meg egész életében, hogy tempósan él, és sok mindent megvalósít az elképzeléseiből. Most, 58 felé kanyarodva is így van ezzel, de már látja, hogy fogy a rendelkezésre álló idő, így az egyre becsesebb. A plébánia elkészülte is azon vágyai közé tartozik, amit nagyon szeretne megélni. Építészként különösen is érdekli ez a projekt.

Csicsó fölött a hegyen, egy 20 hektáros terület középpontja a pincészet, gyönyörű kilátással, körülötte erdővel.

Felmenőik az 1750-es táján érkeztek ide Frankhonból – Scher Jancsi bácsi kutatásai alapján –, amikor Mária Terézia a török hódoltság után szőlő- és borkultúrához értő embereket telepített be Magyarországra. Tehát úgy 270 éve viszik tovább az eredeti hagyományt.

A mostani pincészet elődje a régi kis pince és körülötte a szőlő is régóta a családé. De minden más szőlőhegyen is volt szőlőjük és pincéjük is. Régen az volt a szokás, hogy minden termést ott helyben dolgoztak fel, nem egy központi pincében. Két lánytestvére és Szabó József örökölték ezeket, aki ugyan építőmérnök lett, de a szőlészetet, borászatot is vitte tovább édesapjával közösen.

Amint erre lehetőség volt, értékesítették a bort magánforgalomban és a környéken, ahogy mindenki más is tette. A munkájából fakadóan – a Beruházási Vállalatnál dolgozott – Szabó József pedig Veszprémben vendéglátóhelyeknek tudott eladni.

A tsz-től is béreltek földeket, aztán a kárpótlásból visszavásárolták a korábbi területeiket és 1999-ben megkezdték az újratelepítésüket. Mára a 17,5 hektár 85%-a megújult. A területek megmunkálásban napszámosok is segítenek.

A boraikat nagykereskedelemben nem lehet megkapni, vendéglátóhelyekre, szállodákba, kézműves piacokra szállítanak, valamint saját üzleteikben értékesítenek, Balatonfüreden és Veszprémben. A szállóvendégeik helyben vásárolnak, de internetes rendelésre is van lehetőség.

A Szabó és Fia Borpince épülete 3 ütemben készült el, természetesen Szabó József tervei alapján, és a régi Balaton-felvidéki pincék jellegzetességeit hordozza magán: például a nádfedeles épület lenyúló teteje az egykori istállókat idézi, ahova bekötötték az állatokat a hőség idején. Az új építésű házban ez a szárny nem az állatoknak ad árnyas fedelet, hanem fürdőszobát rejt.

Szálláshely kialakítását maguk a vendégek sürgették, hogy ne kelljen egy kiadós borkóstoló után az éjszakában lebotorkálniuk a hegyről. Ehhez aztán kapcsolódnak a téli disznóvágások, a nyári túrák az erdőn át, a Művészetek Völgyébe, és minden, mi szem-szájnak ingere.

Gegő fia is építésznek készült, aztán váltott és borásznak tanult. Borai közül a rozé a 2003-as év legjobbja lett. a szürkebarát második helyen végzett. Logójukban apa és fia közös munkája, a kéz a kézben jeleníti meg mindezt, a nemzedékek óta apáról fiúra szálló örökséget.