Azt sokan tudják, hogy Nemes Gusztávnak, aki szociológus doktor, 15 éve a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, vidékfejlesztési politikát tanít, kulcsfontosságú szerepe van a csicsói plébánia felújításában. De, hogy mivel is foglalkozik pontosan, már kevesebben ismerik. Megkérdeztük tőle ezt is, és alaposan kifaggattuk, hogyan került Balatoncsicsóra, a hosszúra nyúlt európai vándorévek után.

Úgy szoktál fogalmazni, hogy két kalapban vagy a plébániai projektben: egyfelől az itteni közösség tagjaként, másfelől szakemberként. Induljunk onnan, hogy kerültél Csicsóra, aztán jöhetnek a kalapok.
Veszprémben nőttem fel és mindig szerettem ezt a vidéket. Szociológia és média-kommunikáció szakon végeztem Budapesten, az Eötvös Lóránd Egyetemen, utána hosszú évekig Angliában tanultam. Végül, úgy 30 éves korom körül, amikor már két országban, négy különböző városban voltak a dolgaim szanaszét, és vándordiákként jöttem-mentem Európában, nagyon vágytam egy helyre, ami az enyém.
Egyszerre kerestem Budapesten lakást és a Balaton-felvidéken házat. Annyi pénzért, ami nekem volt, csak nagyon rossz lakást lehetett volna kapni, ellenben itt sikerült kivárni és lealkudni azt a házat, amiben azóta is élünk. Az első időszakban - egy hosszú télen át - egyedül remetéskedtem itt és írtam meg a doktorimat, miközben az akkori barátnőm, későbbi feleségem Pesten írta az övét. Ezután már együtt elmentünk két évre Spanyolországba, Valenciába, egy posztdoktori öszetöndíjra, és amikor onnan hazajöttünk, újítottuk föl ezt a házat. 2005 ősze tavasza óta élünk Csicsón.

Az előadássorozat első állomásaként, január 24-én Szabadkai Andrea (Szövetség az Élő-Tiszáért Egyesület programvezetője, a falusi turizmus és helyi termékek egyik legismertebb hazai szakértője) tartott előadást a helyi termékekkel, értékesítéssel és a falusi vendégasztallal kapcsolatos tudnivalókról.
Ezen a szombat délelőttön 19-en voltunk jelen, többek között borászok, őstermelők, sajtkészítő, szállásadó. Az értékelő kérdőíveken adott válaszok alapján az derült ki, hogy mindenki hasznosnak találta a hallottakat. Szóba került, hogy kit milyen témák érdekelnének a továbbiakban. Ezek alapján a napokban eldől, hogy mikor és mivel folytatjuk a képzéssorozatot.

Hasznos lehet, ezért álljon itt egy komolyabb összefoglalás az elhangzottakról, a cikk végén a vonatkozó jogszabályi tudnivalókkal. Bár tisztában vagyunk vele, hogy a jogszabályi háttér bonyolult, de fontos tisztában lenni vele. És leginkább a lehetőségek oldaláról tekinteni minderre!

Nemrégiben, az év eleji tervezgetésünkben már megemlítettük az első képzési alkalmat, amely január 24-én lesz, és a falusi kerekasztal szolgáltatásról szól.

Az étkezés ősidők óta az együttlét, a megosztás helye, minden kultúrában. A legtöbb helyen a vendég tiszteletének is a megvendégeléssel a jele. Olyankor mindenből a kerül az asztalra, amivel a házigazdák kifejezik az érkező iránti tiszteletüket.

Rólunk magyarokról azt tartják, vendégszerető nép vagyunk. Ha a városi szokásokban ez annyira már nem is érhető tetten, a magyar vidékre még mindig igaz a kijelentés. Biztosan többünknek megvan az élmény, bárhova betérünk, bármely tájegységben, szívélyes kedvességgel fogadnak.

Az érkező visszajelzéseitek is megerősítették, és ezért is választottuk a csicsói plébánia felújtásához kapcsolodó képzéssorozatunk első témájául a vendéglátást. Hiszen a falusi vendégasztal szolgáltatás egy nagyon izgalmas lehetőség éppen a vidéki termelők számára. A szombati képzésen − ami a meghirdetett időponttól eltérően reggel 9-kor kezdődik − mindent megtudnak az érdeklődők a kistermelői értékesítés feltételeitől az adózásig. Ide kívánkozik egy kedvcsináló film, szintén vendéglátás témában, amelyben több ismerős is megszólal...

Nemrégiben bemutattuk itt a blogon az Éltető Balatonfelvidék kezdeményezését, és egy kisfilmet, amelyben ínycsiklandó étkek, lekvárok, borok, szörpök szerepeltek, valamint megismerhettük a termelőket is.

Kézművesekkel készült az alábbi riportfilm a régióból. Több ismerőssel is találkozhattok majd, Csicsóról, Antalfáról! Ők elmondják, miért fontos számukra a védjegy.
Legtöbben első helyen említik, hogy nem pusztán egy szervezetre, hanem egy összetartó, jól működő szakmai közösségre leltek. Sokuknak hozott új baráti kapcsolatokat is ez a kezdeményezés, a gyakorlati segítségen túl.

A téma többeket érdekelhet, ezért picit belemegyünk a részletekbe, megosztjuk a fontos tudnivalókat, és nem gyönyörű termékeket is nézegethettek.

Korábban már szóba került a Facebook oldalunkon a vidék minősége védjegy. Jelen cikkünkben szeretnénk bemutatni ezt a kezdeményezést és lehetőséget, amelyet az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület indított útjára.

Magyarország egyik ékköve a Balaton-felvidék. Igen gazdag ez a táj - gyönyörű természeti értékeivel, középkori templomromjaival, hagyományaival. Ugyanakkor az ott élők egyre tudatosabban keresik a megújulás lehetőségét is és egyre többen gondolják, ha sokan adják össze tudásukat, tapasztalatukat, kapcsolatrendszerüket, a lehetőségeik megsokszorozódnak.