Az előadássorozat első állomásaként, január 24-én Szabadkai Andrea (Szövetség az Élő-Tiszáért Egyesület programvezetője, a falusi turizmus és helyi termékek egyik legismertebb hazai szakértője) tartott előadást a helyi termékekkel, értékesítéssel és a falusi vendégasztallal kapcsolatos tudnivalókról.
Ezen a szombat délelőttön 19-en voltunk jelen, többek között borászok, őstermelők, sajtkészítő, szállásadó. Az értékelő kérdőíveken adott válaszok alapján az derült ki, hogy mindenki hasznosnak találta a hallottakat. Szóba került, hogy kit milyen témák érdekelnének a továbbiakban. Ezek alapján a napokban eldől, hogy mikor és mivel folytatjuk a képzéssorozatot.
Hasznos lehet, ezért álljon itt egy komolyabb összefoglalás az elhangzottakról, a cikk végén a vonatkozó jogszabályi tudnivalókkal. Bár tisztában vagyunk vele, hogy a jogszabályi háttér bonyolult, de fontos tisztában lenni vele. És leginkább a lehetőségek oldaláról tekinteni minderre!
Mi a helyi termék? Nincs általánosan elfogadott meghatározása: helyben készül, nem tömegáru, hanem olyan helyi specialitás, ami legalább 51%-ban helyi hozzáadott értéket – alapanyag, munkaerő – tartalmaz, és amit 40-50 km-en belül értékesítenek. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha rendszeresen, üzletszerűen végezzük a helyi termék értékesítését, és meghaladjuk a jogszabályban meghatározott értékhatárt.
Mi a helyi termékek szerepe a turizmusban, a falusi vendéglátásban? Segíti a környezet fenntarthatóságát, a munkahelyteremtést, a szállítási költségek, az üvegházhatás csökkenését, hozzájárul a biológiai sokszínűséghez és a klímavédelemhez. A minőségi helyi termék óvják az egészségünket, hozzájárulnak a termelők társadalmi megbecsüléséhez, önértékelésük javulásához, végső soron a helyi közösség építéséhez.
Mi a kézműves élelmiszer? E megnevezés szempontrendszerét, az Élelmiszerkönyvben 2014-ben rögzítették (2-109 és a 2-105 számú irányelv). Ide tartoznak: kézműves pálinka, kézműves étolajok, kézműves ecetek, kézműves lekvárok, gyümölcsszörpök. Az előállítás során törekedni kell a felhasznált adalékanyagok, segédanyagok csökkentésére, valamint természetes anyagok felhasználására. Nem használhatók fel: pótanyagok, imitátumok, mesterséges színezékek, aromák, édesítőszer, ízfokozók.
Mi a falusi vendégasztal? Falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén;
A kistermelő az
– általa megtermelt vagy előállított,
– és - kiegészítő alapanyagként - vásárolt élelmiszer felhasználásával, valamint
– más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet.
– Falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében, a kistermelő által levágott, az 5. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állományból származó, sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, illetve 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra.
– A vágást és ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával, írásban be kell jelenteni az illetékes járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnak.
– Ételkészítésbe tartozik a kenyér, tészta, befőtt, lekvár, pogácsa kínálása, illetve a jogszerűen kifogott hal elkészítése is, a jogszabály által meghatározott mennyiséget figyelembe véve.
Szóba került még a védjegy kérdése, és az, hogy legyen-e a Nivegy-völgynek saját védjegye. Erről a témáról bizonyosan szó lesz még a továbbiakban.
Az összejövetelen Rózsa kávéja, a Forster Központ pogácsái mellett a Mersics porta fantasztikus köményes kiflijeit kóstolhattuk. Köszönjük szépen!
Az esemény végére betoppant Dúll Andrea csapata, és a jelenlévők közül sokan kitöltötték azokat a kérdőíveket, amelyek a plébániai felújítás egészének értékelésében segítenek majd.
Továbbá köszönjük a részvételt, a kérdéseket! Várjuk a téma- és előadás javaslatokat:
e-mail cím: nivegyvolgy@gmail.com vagy a facebookon
A helyi termékekről és a falusi vendégasztalról elhangzottakhoz Szabadkai Andrea a következő jogszabályokat elolvasását és feldolgozását ajánlotta:
A Régiók Bizottsága előretekintő véleménye – Helyiélelmiszer-rendszerek (2011/C 104/01)
Hagyományok, Ízek, Régiók – HÍR védjegy: egyediség, hagyományápolás és minőség. HÍR védjeggyel olyan terméket jelölnek, amely legalább kétgenerációs (50 éves) dokumentált történelmi múlttal rendelkezik, Magyarország egy vagy több tájegységéhez köthető, hagyományos, helyi előállítási módszerrel, rendszeresen vagy időszakosan előállított, forgalmazott termék. A Mersics porta ajándékaként elfogyasztott kifli megfelel-e ennek a felsorolásnak? Mi van, ami még besorolható ide?
Magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék közötti különbségek: hagyományos különleges, oltalom alatt álló termék, oltalom alatt álló földrajzi jelzés http://elelmiszerlanc.kormany.hu
Jó higiéniai gyakorlat:
EU-s irányelvek, célok: kulturális sokszínűség, termelő-fogyasztó szoros kapcsolata, hagyomány és rugalmasság elve. 852/2004 EK (10; 16 preambulum; 13 cikk (3); és II. Melléklet III. fejezet.
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
Őstermelői adózással végezhető tevékenységek: 1995. évi CXVII. (SZJA) trv. 6. sz melléklete
Gyűjtéshez, gyűjtésből származó termékekhez: 1996. LIII. Trv. a természet védelméről (Védett területen írásbeli engedéllyel)
2009. évi XXXVII. Törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról (41.§. Értékesítésre – írásbeli hozzájáruláshoz köti a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövénygyűjtést, akár magánhasználati mennyiséget is. (2kg magán fogyasztásra)
Ki a kistermelő: természetes személy, mennyiségi és területi határok betartásával. Kormányhivatal nyilvántartásba veszi (nem kell növényi és gomba alaptermékeknél), regisztrációs számmal látja el.210/2009 kormányrendelet szerint a helyi illetékes jegyzőnek bejelenti kereskedelmi tevékenységét, erről igazolást kap, továbbá Agrárkamarai regisztrációval rendelkezik.
A jelölésről (pl. allergének) - 1169/2011/EK;
19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet- 36/2014 FM rendelet.
2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról
További hasznos információk találhatók az előadó által gondozott honlapon:
Szabadkai Andrea
www.kisleptek.hu
