A Balatoncsicsón zajló több éves közös munka a végéhez közeledik.
Az elmúlt hónapban befejeződött az építkezés, levonultak a kivitelezők és átadták a gyönyörű új épületet.
Párhuzamosan készül az épület használatbavételi engedélye, amely a működéshez elmaradhatatlan, és az áramszolgáltatótól is várjuk a megfelelő kapacitás engedélyezését, amely lehetővé teszi a szabályos működést.

Ha mindezeknek birtokában leszünk, éppen itt az ideje, hogy az épület megnyissa a kapuit a helyi közösség és az odalátogatók előtt. Egy kis ünneplést is tervezünk, amelyre mindenkit örömmel hívunk és várunk. Természetesen jelezzük majd a pontos időpontot.

A Nivegy-völgy falvainak története c. könyvet lapozgatva rendkívül izgalmasan tárulnak föl a régi idők. Nézzünk is meg pár izgalmas részletet!

A gazdag természetei adottságok miatt a környék mindig lakott volt. Az őskori településnyomokon újabbakat és újabbakat találtak. "Az idők végtelenje óta csörgedező Csorsza- vagy Cserkúti-patak mentén ősidők óta útvonalat tapostak ki a jövő-menő embercsoportok. Ez az évezredek óta használt természetes útvonal - azóta kiépítve - a Balaton-felvidék és a Balaton partvidéke között az egyik legfontosabb útvonal napjainkban is. A Csorsza-pataknak és az ősidők óta használatos útvonalnak helyet adó - északról déli irányba táguló - széles völgyet nevezik évszázadok óta Nivegy vagy Nevegy-völgynek."

A cikksorozattal az a célunk, hogy számba vegyük és bemutassuk mindazokat a vállalkozókat, borászokat, kézműveseket, őstermelőket, akiket érdemes megismerni, akikre büszkék lehetünk, és akiknek egymást, egymás tevékenységét is érdemes megismerniük.

Antmann pince
- Antmann József hegybíró és Szalai Lívia szakács

Másodízben tartottunk képzést a Nivegy-völgyi Tudástár képzéssorozatba, A falusi szállásadás kialakítási, működtetési feltételei és a jó gyakorlatok címmel. A képzések, a közös ötletelések abban segíthetnek, hogy a felújított plébánia épülete megteljen élettel, színes programokkal, és a működtetés költségének is meglegyen a fedezete. Egyúttal Nivegy-völgy egészét is segíteni kívánja a program, hogy megélhetési-, boldogulási lehetőségeik bővüljenek, és a helyben kiaknázható erőforrásokat még inkább ki tudják használni.

A helyszín ezúttal a Dobosi Pincészet volt Szentantalfán. Ezúton is köszönjük a szíves vendéglátást Dobosi Dánielnek és Ilonkának.

Összefoglalás képen íme a fontosabb pontok Szalay Zala Andrea, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnöke előadásából.

Előadónk a falusi turizmus fő vonzerejeként kiemelte a természet közelségét, a még élő tradíciókat (tárgyi, szellemi, kulturális, valamint termelési hagyományok), a vidéki életmódot, a családias miliőt, és az emberi kapcsolatokat.

A felsoroltak sokszínű, tájegységenként, településenként, de akár vendégfogadóként is eltérő kínálatot jelentenek, és kiváló lehetőséget nyújtanak a falusi turizmus specializálódásához.

Azt sokan tudják, hogy Nemes Gusztávnak, aki szociológus doktor, 15 éve a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, vidékfejlesztési politikát tanít, kulcsfontosságú szerepe van a csicsói plébánia felújításában. De, hogy mivel is foglalkozik pontosan, már kevesebben ismerik. Megkérdeztük tőle ezt is, és alaposan kifaggattuk, hogyan került Balatoncsicsóra, a hosszúra nyúlt európai vándorévek után.

Úgy szoktál fogalmazni, hogy két kalapban vagy a plébániai projektben: egyfelől az itteni közösség tagjaként, másfelől szakemberként. Induljunk onnan, hogy kerültél Csicsóra, aztán jöhetnek a kalapok.
Veszprémben nőttem fel és mindig szerettem ezt a vidéket. Szociológia és média-kommunikáció szakon végeztem Budapesten, az Eötvös Lóránd Egyetemen, utána hosszú évekig Angliában tanultam. Végül, úgy 30 éves korom körül, amikor már két országban, négy különböző városban voltak a dolgaim szanaszét, és vándordiákként jöttem-mentem Európában, nagyon vágytam egy helyre, ami az enyém.
Egyszerre kerestem Budapesten lakást és a Balaton-felvidéken házat. Annyi pénzért, ami nekem volt, csak nagyon rossz lakást lehetett volna kapni, ellenben itt sikerült kivárni és lealkudni azt a házat, amiben azóta is élünk. Az első időszakban - egy hosszú télen át - egyedül remetéskedtem itt és írtam meg a doktorimat, miközben az akkori barátnőm, későbbi feleségem Pesten írta az övét. Ezután már együtt elmentünk két évre Spanyolországba, Valenciába, egy posztdoktori öszetöndíjra, és amikor onnan hazajöttünk, újítottuk föl ezt a házat. 2005 ősze tavasza óta élünk Csicsón.