A Nivegy-völgy falvainak története c. könyvet lapozgatva rendkívül izgalmasan tárulnak föl a régi idők. Nézzünk is meg pár izgalmas részletet!

A gazdag természetei adottságok miatt a környék mindig lakott volt. Az őskori településnyomokon újabbakat és újabbakat találtak. „Az idők végtelenje óta csörgedező Csorsza- vagy Cserkúti-patak mentén ősidők óta útvonalat tapostak ki a jövő-menő embercsoportok. Ez az évezredek óta használt természetes útvonal – azóta kiépítve – a Balaton-felvidék és a Balaton partvidéke között az egyik legfontosabb útvonal napjainkban is. A Csorsza-pataknak és az ősidők óta használatos útvonalnak helyet adó – északról déli irányba táguló – széles völgyet nevezik évszázadok óta Nivegy vagy Nevegy-völgynek.”

„A Római Birodalom körülbelül 500 éven át tartó dunántúli uralma alatt Pannónia tartomány egyetlen területén sem alakult ki annyi faluszerű település (vicus) és tanyásgazdaság (villa rustica), mint a Balatontól északnyugatra. A borkultúra alapjait is ők teremtették meg itt először (lásd: facebook albumunk).

A környék legjelentősebb római kori települése a Nivegy-völgy déli torkolatában, a Balaton partján, Zánka körzetében alakult ki. A Balatonparti községhez tartozó Ságpusztán – a ma vizenyős területen –még napjainkban is több épület nyoma magasan kiemelkedik a földből. (A Balaton vize a rómaiak idejében jóval kisebb volt, mint ma, ez az oka, hogy több épületrom vizenyős területen, sőt vízben áll.)”

A szerző a Nivegy – falunév (ez volt korábban Antalfa neve), illetve a róla elnevezett völgy – eredetét is kutatja. Talán az avarok a közéjük vegyülő és korában keresendő az eredet…

„A szláv nyelvek kiváló ismerője – dr. Ortutay Gábor (Veszprém) – szerint a „Nivegy” vagy „Nevegy” szó értelmezésének magja a szláv „nevigy” szó, amely „nem látható”, „rejtett” értelmet takar. A közvetlen környéken több más – a szláv nyelvből értelmezhető – helynév él még napjainkban is. Ilyen például: a Csorsza (=ördög) patak elnevezése; a szomszédos Tagyon falu neve („tudjin” = „idegen”), s az sem kizárt, hogy az ugyancsak szomszéd falu neve – Csicsó – is ide sorolható. Szentjakabfalu, Szentbereckfalu, Szentbalázsfalu, illetve a régi Nivegy elnevezést a XIV. század elejétől felváltó Szentantalfalu nevek már azt jelzik, hogy a faluban álló keresztény templomnak melyik szent volt a védőszentje! Ezek az elnevezések szinte kivétel nélkül a XIII-XIV. századból valók.

A mindig is összetartozó falvak pedig a következők voltak: Nivegy (későbbi nevén: Szentantalfalu),

Csicsó, Szentjakabfalu, Herend, Tagyon, Óbudavár, Szentbereckfalu. Volt, amikor Nivegy-völgy falunak mondták a korábban a Zala várföldjéhez tartozó Szepezdet is, illetve Zánkát.”

Miért is időszerű ez a téma?

A mai Nivegy-völgy egyes településeiről már megírtuk rövid történetüket a facebookon, itt megtekinthetők: Antalfa, Csicsó, Jakabfa, Óbudavár, Tagyon.

Amiért Nivegy-völgy történetével újra foglalkozunk: az éppen a most zajló projekt, a plébánia felújítása Balatoncsicsón. A készülő épület az egyházi funkció megtartása mellett ugyanis egész Nivegy-völgy új közösségi helye, a régi hagyomány alapján ismét a kis térség központja szeretne lenni.

És ehhez minden adottsága megvan: lesznek ott civil irodák, nagy befogadó tér közösségi rendezvényekre, pincék, helyi termék bolt, nyári szálláslehetőség, külön klubhelyiség a fiatalabbaknak.

Ahhoz, hogy egész Nivegy-völgy a magáénak érezze, és az épület fenntartható legyen hosszú távon, minden ötletre, gondolatra szükség van, és leginkább arra, hogy közösen meghatározzuk ennek a helynek a szellemiségét, célkitűzéseit, a lelkét. Hogy aztán mindezek mentén meg lehessen tervezni a ház arculatát, a logóját, a honlapját. És életre keljen az épület.

Nivegy-völgy önmeghatározása többször is felmerült az elmúlt hetekben a képzéseken (pl. a helyi védjegyes termékek vagy éppen a falusi vendégasztal szolgáltatás kapcsán)

Melyek azok a sajátságok (pl. ételek, történetek, termékek stb.), amelyek csak erre a vidékre jellemzők?

Mi köti össze ma az öt települést?

Milyen maradandó élményeket tud adni az idelátogatóknak?

Mitől Nivegy-völgy a Nivegy-völgy?

Kérjük a kedves Olvasókat, kapcsolódjanak be a közös gondolkodásba és válaszolják meg ezeket a kérdéseket!

Örömmel várjuk leveleiket a nivegyvolgy@gmail.com címre. Ha csak egy szó, egy gondolat jut eszükbe, azt is. 

Babarczy Veronika

Fotók forrása: a képekre kattintva