Az előadássorozat első állomásaként, január 24-én Szabadkai Andrea (Szövetség az Élő-Tiszáért Egyesület programvezetője, a falusi turizmus és helyi termékek egyik legismertebb hazai szakértője) tartott előadást a helyi termékekkel, értékesítéssel és a falusi vendégasztallal kapcsolatos tudnivalókról.
Ezen a szombat délelőttön 19-en voltunk jelen, többek között borászok, őstermelők, sajtkészítő, szállásadó. Az értékelő kérdőíveken adott válaszok alapján az derült ki, hogy mindenki hasznosnak találta a hallottakat. Szóba került, hogy kit milyen témák érdekelnének a továbbiakban. Ezek alapján a napokban eldől, hogy mikor és mivel folytatjuk a képzéssorozatot.

Hasznos lehet, ezért álljon itt egy komolyabb összefoglalás az elhangzottakról, a cikk végén a vonatkozó jogszabályi tudnivalókkal. Bár tisztában vagyunk vele, hogy a jogszabályi háttér bonyolult, de fontos tisztában lenni vele. És leginkább a lehetőségek oldaláról tekinteni minderre!

Nemrégiben, az év eleji tervezgetésünkben már megemlítettük az első képzési alkalmat, amely január 24-én lesz, és a falusi kerekasztal szolgáltatásról szól.

Az étkezés ősidők óta az együttlét, a megosztás helye, minden kultúrában. A legtöbb helyen a vendég tiszteletének is a megvendégeléssel a jele. Olyankor mindenből a kerül az asztalra, amivel a házigazdák kifejezik az érkező iránti tiszteletüket.

Rólunk magyarokról azt tartják, vendégszerető nép vagyunk. Ha a városi szokásokban ez annyira már nem is érhető tetten, a magyar vidékre még mindig igaz a kijelentés. Biztosan többünknek megvan az élmény, bárhova betérünk, bármely tájegységben, szívélyes kedvességgel fogadnak.

Az érkező visszajelzéseitek is megerősítették, és ezért is választottuk a csicsói plébánia felújtásához kapcsolodó képzéssorozatunk első témájául a vendéglátást. Hiszen a falusi vendégasztal szolgáltatás egy nagyon izgalmas lehetőség éppen a vidéki termelők számára. A szombati képzésen − ami a meghirdetett időponttól eltérően reggel 9-kor kezdődik − mindent megtudnak az érdeklődők a kistermelői értékesítés feltételeitől az adózásig. Ide kívánkozik egy kedvcsináló film, szintén vendéglátás témában, amelyben több ismerős is megszólal...

Az évindítóból nem maradhat ki egy szép élményünk, amiről úgy érezzük, picit jutalma is a tavalyi közös munkának. Nem más ez, mint az év végi csicsói közösségi karácsony.

December 22-én szép számmal összegyűltünk az ünnepi ebédre a Faluházban.

Régóta tartanak Csicsón közösségi karácsonyt, az ünnep előtti utolsó napokban. Hagyományosan erre a nyugdíjasok voltak hivatalosak, de idővel kibővült a meghívottak köre, és immár a fitalabbak, családosok is jelen vannak.

Ez alkalommmal mi, a Forster Központ munkatársai is meghívottak voltunk (az alábbi fotón balról jobbra: Soltész Anikó, Dúll Andrea, Babarczy Veronika). Kis ajándékkal szerettünk volna hozzájárulni az együttlét jó hangulatához, ami különösen az idősebbek számára volt érdekes: egy fotóvetítéssel.

A csicsói plébánia felújításában számos szakértő dolgozik. Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus egyetemi docenst sokan már ismerik, hisz nyáron több házba is bekopogtak a diákjaival, hogy kérdéseket tegyenek fel a faluról, a környékről. A szakmájáról és arról kérdeztük, mit vizsgál Csicsón.

Talán kevéssé ismert még a környezetpszichológia tudománya. Mivel foglalkoztok?
Viszonylag fiatal tudományterületről van szó, mindössze 40-50 éves. Azt a fizikai közeget vizsgálja, amelyben az összes pszichológiai jelenség zajlik. Hisz mindig valamilyen helyen folyik egy beszélgetés, fizikai terekben utazunk, ülünk, dolgozunk. A szellemi tevékenységre ugyanúgy igaz, a testünk is mindig fizikai térben van.

A környezetpszichológia alaptézissé tette, hogy nem csak a személyiség, nem csak a nevelés, nem csak a tapasztalat befolyásolja a viselkedést, hanem mindez befolyásolt azáltal is, hogy milyen fizikai környezetben van. Mert sosem vagyunk anélkül. Viszont minden fizikai környezet csak úgy értelmezhető, hogy bekalkuláljuk az emberi reakciókat.

Itt az ideje, hogy összefoglaljuk, hol is tart a balatoncsicsói plébánia közösségi felújítása. A Nivegy-völgy kis településén, komoly közösségi összefogással és ugyancsak komoly pályázati támogatással megkezdődött egy műemléki felújítás, ami eltér a megszokottól.

Hogy miért éppen Csicsón, és miért egy plébánia? Erre a kérdésre messzire vezet a válasz az időben.

A falu történetét röviden olvashatjátok a Facebook oldalunkon (később részletesen megírjuk), amelyből kiderül, hogy a plébánia majd két évszázadon keresztül volt Nivegy-völgy 5 kis falvának közösségi és spirituális központja. Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa és Tagyon tartozott ide. Közel 1000 ember él itt, sokan borászatból és turizmusból.

A Balaton-felvidék nem mindig volt ennyire felkapott.
A 70-es években erősen megcsappant az itt élők száma, egyre többen költöztek városba. Párhuzamosan viszont fiatal értelmiségiek fedezték fel a vidéket, és telepedtek meg a gyönyörű kis falvakban.