Azt sokan tudják, hogy Nemes Gusztávnak, aki szociológus doktor, 15 éve a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, vidékfejlesztési politikát tanít, kulcsfontosságú szerepe van a csicsói plébánia felújításában. De, hogy mivel is foglalkozik pontosan, már kevesebben ismerik. Megkérdeztük tőle ezt is, és alaposan kifaggattuk, hogyan került Balatoncsicsóra, a hosszúra nyúlt európai vándorévek után.

Úgy szoktál fogalmazni, hogy két kalapban vagy a plébániai projektben: egyfelől az itteni közösség tagjaként, másfelől szakemberként. Induljunk onnan, hogy kerültél Csicsóra, aztán jöhetnek a kalapok.
Veszprémben nőttem fel és mindig szerettem ezt a vidéket. Szociológia és média-kommunikáció szakon végeztem Budapesten, az Eötvös Lóránd Egyetemen, utána hosszú évekig Angliában tanultam. Végül, úgy 30 éves korom körül, amikor már két országban, négy különböző városban voltak a dolgaim szanaszét, és vándordiákként jöttem-mentem Európában, nagyon vágytam egy helyre, ami az enyém.
Egyszerre kerestem Budapesten lakást és a Balaton-felvidéken házat. Annyi pénzért, ami nekem volt, csak nagyon rossz lakást lehetett volna kapni, ellenben itt sikerült kivárni és lealkudni azt a házat, amiben azóta is élünk. Az első időszakban - egy hosszú télen át - egyedül remetéskedtem itt és írtam meg a doktorimat, miközben az akkori barátnőm, későbbi feleségem Pesten írta az övét. Ezután már együtt elmentünk két évre Spanyolországba, Valenciába, egy posztdoktori öszetöndíjra, és amikor onnan hazajöttünk, újítottuk föl ezt a házat. 2005 ősze tavasza óta élünk Csicsón.

Az előadássorozat első állomásaként, január 24-én Szabadkai Andrea (Szövetség az Élő-Tiszáért Egyesület programvezetője, a falusi turizmus és helyi termékek egyik legismertebb hazai szakértője) tartott előadást a helyi termékekkel, értékesítéssel és a falusi vendégasztallal kapcsolatos tudnivalókról.
Ezen a szombat délelőttön 19-en voltunk jelen, többek között borászok, őstermelők, sajtkészítő, szállásadó. Az értékelő kérdőíveken adott válaszok alapján az derült ki, hogy mindenki hasznosnak találta a hallottakat. Szóba került, hogy kit milyen témák érdekelnének a továbbiakban. Ezek alapján a napokban eldől, hogy mikor és mivel folytatjuk a képzéssorozatot.

Hasznos lehet, ezért álljon itt egy komolyabb összefoglalás az elhangzottakról, a cikk végén a vonatkozó jogszabályi tudnivalókkal. Bár tisztában vagyunk vele, hogy a jogszabályi háttér bonyolult, de fontos tisztában lenni vele. És leginkább a lehetőségek oldaláról tekinteni minderre!

Nemrégiben, az év eleji tervezgetésünkben már megemlítettük az első képzési alkalmat, amely január 24-én lesz, és a falusi kerekasztal szolgáltatásról szól.

Az étkezés ősidők óta az együttlét, a megosztás helye, minden kultúrában. A legtöbb helyen a vendég tiszteletének is a megvendégeléssel a jele. Olyankor mindenből a kerül az asztalra, amivel a házigazdák kifejezik az érkező iránti tiszteletüket.

Rólunk magyarokról azt tartják, vendégszerető nép vagyunk. Ha a városi szokásokban ez annyira már nem is érhető tetten, a magyar vidékre még mindig igaz a kijelentés. Biztosan többünknek megvan az élmény, bárhova betérünk, bármely tájegységben, szívélyes kedvességgel fogadnak.

Az érkező visszajelzéseitek is megerősítették, és ezért is választottuk a csicsói plébánia felújtásához kapcsolodó képzéssorozatunk első témájául a vendéglátást. Hiszen a falusi vendégasztal szolgáltatás egy nagyon izgalmas lehetőség éppen a vidéki termelők számára. A szombati képzésen − ami a meghirdetett időponttól eltérően reggel 9-kor kezdődik − mindent megtudnak az érdeklődők a kistermelői értékesítés feltételeitől az adózásig. Ide kívánkozik egy kedvcsináló film, szintén vendéglátás témában, amelyben több ismerős is megszólal...

Az évindítóból nem maradhat ki egy szép élményünk, amiről úgy érezzük, picit jutalma is a tavalyi közös munkának. Nem más ez, mint az év végi csicsói közösségi karácsony.

December 22-én szép számmal összegyűltünk az ünnepi ebédre a Faluházban.

Régóta tartanak Csicsón közösségi karácsonyt, az ünnep előtti utolsó napokban. Hagyományosan erre a nyugdíjasok voltak hivatalosak, de idővel kibővült a meghívottak köre, és immár a fitalabbak, családosok is jelen vannak.

Ez alkalommmal mi, a Forster Központ munkatársai is meghívottak voltunk (az alábbi fotón balról jobbra: Soltész Anikó, Dúll Andrea, Babarczy Veronika). Kis ajándékkal szerettünk volna hozzájárulni az együttlét jó hangulatához, ami különösen az idősebbek számára volt érdekes: egy fotóvetítéssel.

A csicsói plébánia felújításában számos szakértő dolgozik. Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus egyetemi docenst sokan már ismerik, hisz nyáron több házba is bekopogtak a diákjaival, hogy kérdéseket tegyenek fel a faluról, a környékről. A szakmájáról és arról kérdeztük, mit vizsgál Csicsón.

Talán kevéssé ismert még a környezetpszichológia tudománya. Mivel foglalkoztok?
Viszonylag fiatal tudományterületről van szó, mindössze 40-50 éves. Azt a fizikai közeget vizsgálja, amelyben az összes pszichológiai jelenség zajlik. Hisz mindig valamilyen helyen folyik egy beszélgetés, fizikai terekben utazunk, ülünk, dolgozunk. A szellemi tevékenységre ugyanúgy igaz, a testünk is mindig fizikai térben van.

A környezetpszichológia alaptézissé tette, hogy nem csak a személyiség, nem csak a nevelés, nem csak a tapasztalat befolyásolja a viselkedést, hanem mindez befolyásolt azáltal is, hogy milyen fizikai környezetben van. Mert sosem vagyunk anélkül. Viszont minden fizikai környezet csak úgy értelmezhető, hogy bekalkuláljuk az emberi reakciókat.