Lassan már történelem leszek, mondja nevetve, amikor arról faggatjuk, hogyan kezdte a pályáját, mióta polgármester. Rangidős itt a Nivegy-völgyben, sok mindent látott, teszi hozzá.

Gyerekkorából még emlékszik rá, hogy az akkori időkben az egyházközség adományokkal segítette a papot - tűzifától a termékenyekig -, de maga a plébános, Kerpe Miklós is gazdálkodott. Nivegy-völgy falvait saját lovasszekerén - később Trabanttal - járta be, amikor misét mondani ment.

Azon polgármesterek egyike, akik 1990 óta igazgatják a településeket. Az országban 166-an vannak összesen.

Szabó József azt szokta meg egész életében, hogy tempósan él, és sok mindent megvalósít az elképzeléseiből. Most, 58 felé kanyarodva is így van ezzel, de már látja, hogy fogy a rendelkezésre álló idő, így az egyre becsesebb. A plébánia elkészülte is azon vágyai közé tartozik, amit nagyon szeretne megélni. Építészként különösen is érdekli ez a projekt.

Csicsó fölött a hegyen, egy 20 hektáros terület középpontja a pincészet, gyönyörű kilátással, körülötte erdővel.

Felmenőik az 1750-es táján érkeztek ide Frankhonból - Scher Jancsi bácsi kutatásai alapján -, amikor Mária Terézia a török hódoltság után szőlő- és borkultúrához értő embereket telepített be Magyarországra. Tehát úgy 270 éve viszik tovább az eredeti hagyományt.

Sok szállal kötődik a balatoncsicsói plébániához, ahol fél gyerekkorát töltötte, amikor rokona volt a helyi plébános. Az épület minden zegét-zugát ismerri, és olyan titkait is, mint a legbelső elrejtett kamra, ahova a fináncok elől rejtették el a Tagyon-hegy ajándékát, a bort.

Eredetileg orvosi pályára készült, de bencés diákként nem kerülhetett be elsőre az egyetemre. A "kötelező" várakozási időt munkával töltötte a Gödöllői Agráregyetemen, amely el is térítette az eredeti szándékától: ott szerezett agrármérnöki és tanári diplomát. A csicsói tsz-ben töltött el 17 évet, majd falugazdász lett, ma a körzeti iroda vezetője.

A 2000-es években harmadik diplomája is lett, Európai Unios agrárszakértő, amellyel felsőfokú minőségiztosítási, pályázatíró, és vendéglátó szakképesítéseket is kapott. Jelenleg falugazdász és pályázatíróként is működik.

Schmidt Ferenc, azaz Csicsó, ahogy a bencés gimnáziumban elnevezték, hivatását szintén az említett középiskolának köszönheti. Osztálytársa, Légli Géza hívta el egyszer bátyja fazekasműhelyébe, ahol a gyönyörű, régies fekete kerámiákat látva határozta el Csicsó, hogy ő is ezt a szakmát választja.

A gyakorlati éveket is részben náluk töltötte, Szőlőskislakon. Városlődön folytatódott, itt ismerkedtek meg Szekeres Károly zánkai keramikussal, tőle vettek az első kemencét, jelképes összegért. Amúgy a döntése, a pályaválasztása mindenkit meglepett, hiszen közel s távol senkit sem ismertek, aki ezt a szakmát űzte. De szülei nemhogy nem akarták lebeszélni, végig nagyon támogatták ebben. Az első udvari kemencét is édesapjával építették.