Azt sokan tudják, hogy Nemes Gusztávnak, aki szociológus doktor, 15 éve a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, vidékfejlesztési politikát tanít, kulcsfontosságú szerepe van a csicsói plébánia felújításában. De, hogy mivel is foglalkozik pontosan, már kevesebben ismerik. Megkérdeztük tőle ezt is, és alaposan kifaggattuk, hogyan került Balatoncsicsóra, a hosszúra nyúlt európai vándorévek után.

balatoncsicsói plébánia Balatoncsicsó közösségi felújítás Nivegy-völgy vidékfejlesztés szakértők
Úgy szoktál fogalmazni, hogy két kalapban vagy a plébániai projektben: egyfelől az itteni közösség tagjaként, másfelől szakemberként. Induljunk onnan, hogy kerültél Csicsóra, aztán jöhetnek a kalapok.

Veszprémben nőttem fel és mindig szerettem ezt a vidéket. Szociológia és média-kommunikáció szakon végeztem Budapesten, az Eötvös Lóránd Egyetemen, utána hosszú évekig Angliában tanultam. Végül, úgy 30 éves korom körül, amikor már két országban, négy különböző városban voltak a dolgaim szanaszét, és vándordiákként jöttem-mentem Európában, nagyon vágytam egy helyre, ami az enyém.
Egyszerre kerestem Budapesten lakást és a Balaton-felvidéken házat. Annyi pénzért, ami nekem volt, csak nagyon rossz lakást lehetett volna kapni, ellenben itt sikerült kivárni és lealkudni azt a házat, amiben azóta is élünk. Az első időszakban - egy hosszú télen át - egyedül remetéskedtem itt és írtam meg a doktorimat, miközben az akkori barátnőm, későbbi feleségem Pesten írta az övét. Ezután már együtt elmentünk két évre Spanyolországba, Valenciába, egy posztdoktori öszetöndíjra, és amikor onnan hazajöttünk, újítottuk föl ezt a házat. 2005 ősze tavasza óta élünk Csicsón.