Schmidt Ferenc, azaz Csicsó, ahogy a bencés gimnáziumban elnevezték, hivatását szintén az említett középiskolának köszönheti. Osztálytársa, Légli Géza hívta el egyszer bátyja fazekasműhelyébe, ahol a gyönyörű, régies fekete kerámiákat látva határozta el Csicsó, hogy ő is ezt a szakmát választja.

A gyakorlati éveket is részben náluk töltötte, Szőlőskislakon. Városlődön folytatódott, itt ismerkedtek meg Szekeres Károly zánkai keramikussal, tőle vettek az első kemencét, jelképes összegért. Amúgy a döntése, a pályaválasztása mindenkit meglepett, hiszen közel s távol senkit sem ismertek, aki ezt a szakmát űzte. De szülei nemhogy nem akarták lebeszélni, végig nagyon támogatták ebben. Az első udvari kemencét is édesapjával építették.