Az országban sok száz, a Balatoncsicsói plébániaépülethez hasonló, évtizedek óta elhagyatott megmentendő műemléképület van. Hogyan lehet úgy felújítani ezeket, hogy az értékeket megőrizve a helyi gazdaság, az ott élők és a természeti környezet is egyaránt jól járjanak, és az épület hosszú távon fennmaradjon? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk szakemberekkel az Örökség - közösség - gazdálkodás-érték hívószavakkal megrendezett budapesti kerekasztal beszélgetésen, 2015. május 29-én, a Párbeszéd Házában.

A "Kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása" (REVEAL) című, a Norvég Alap által támogatott projekt keretében építészek, műemlékvédelmi szakemberek, hatósági előadók, vállalkozásfejlesztési szakember, területfejlesztők, valamint közösségfejlesztők együtt gondolkodtunk az örökséggazdálkodás új és lehetséges irányairól, erről készült az alábbi részletes beszámoló.

A csicsói plébánia felújításában számos szakértő dolgozik. Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus egyetemi docenst sokan már ismerik, hisz nyáron több házba is bekopogtak a diákjaival, hogy kérdéseket tegyenek fel a faluról, a környékről. A szakmájáról és arról kérdeztük, mit vizsgál Csicsón.

Talán kevéssé ismert még a környezetpszichológia tudománya. Mivel foglalkoztok?
Viszonylag fiatal tudományterületről van szó, mindössze 40-50 éves. Azt a fizikai közeget vizsgálja, amelyben az összes pszichológiai jelenség zajlik. Hisz mindig valamilyen helyen folyik egy beszélgetés, fizikai terekben utazunk, ülünk, dolgozunk. A szellemi tevékenységre ugyanúgy igaz, a testünk is mindig fizikai térben van.

A környezetpszichológia alaptézissé tette, hogy nem csak a személyiség, nem csak a nevelés, nem csak a tapasztalat befolyásolja a viselkedést, hanem mindez befolyásolt azáltal is, hogy milyen fizikai környezetben van. Mert sosem vagyunk anélkül. Viszont minden fizikai környezet csak úgy értelmezhető, hogy bekalkuláljuk az emberi reakciókat.