Édesapja, aki tanárember, egy idős balatoncsicsói fafaragó mellett tanulta a mesterséget, eleinte csak hobbiként. A Balaton parján akkoriban sok faragott tárgyat el lehetett adni nyáridőben, ez lett hát a főfoglalkozása, amibe aztán az ifjabb Gyapay is belenőtt.

Az országban sok száz, a Balatoncsicsói plébániaépülethez hasonló, évtizedek óta elhagyatott megmentendő műemléképület van. Hogyan lehet úgy felújítani ezeket, hogy az értékeket megőrizve a helyi gazdaság, az ott élők és a természeti környezet is egyaránt jól járjanak, és az épület hosszú távon fennmaradjon? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk szakemberekkel az Örökség - közösség - gazdálkodás-érték hívószavakkal megrendezett budapesti kerekasztal beszélgetésen, 2015. május 29-én, a Párbeszéd Házában.

A "Kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása" (REVEAL) című, a Norvég Alap által támogatott projekt keretében építészek, műemlékvédelmi szakemberek, hatósági előadók, vállalkozásfejlesztési szakember, területfejlesztők, valamint közösségfejlesztők együtt gondolkodtunk az örökséggazdálkodás új és lehetséges irányairól, erről készült az alábbi részletes beszámoló.

Sok környékbeli borászathoz hasonlóan itt is a családi művelésből nőtte ki magát a komoly szőlőbirtok. Szabó László a rendszerváltás előtt néhány évvel kezdett el gazdálkodni és a szerény hasznot mindig visszaforgatta. Hogy miként érezhette meg azokban az években, érdemes álmodni és új dologba fogni, arra fia, Gergely szerint az a válasz, hogy mindig is alkotó fantáziájú ember volt, akit izgatott valami újnak a létrehozása, és aki érezte, merre kanyarodnak a dolgok, azaz mikor van a jó pillanat.

A balatoncsicsói Örökségünk Egyesület, a csicsói általános iskolával együttműködésben majdnem két millió forintos támogatást nyert az idei Hungarikum pályázaton. A pályázat címe (M)értékek iskolája, fő célja pedig, hogy a helyi ifjúságnak, gyerekségnek segítsünk közelebb kerülni ehhez a gyönyörű helyhez, ahol élünk. A programban szerepel néhány rendezvény, rajz és fotókiállítás, kirándulás és egy videós nyári iskola a Nivegy-völgyi gyerekeknek.

Arról, hogy miért is videózás:
Úgy 20 évvel ezelőtt Vógel András, Budapestről menekült fotóművész aki egy kis présházban élt itt a falu fölött a hegyen, fotós klubot szervezett a helyi gyerekeknek.

Hogyan lehet úgy felújítani egy műemlék épületet, hogy a helyi gazdaság és az ott élők egyaránt jól járjanak, az épület pedig hosszú távon fennmaradjon? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekről kezdeményeztünk párbeszédet a kulturális örökséghez kapcsolódó szakterületek között szakmaközi kerekasztal formájában.
A "Kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása" (REVEAL) című, a Norvég Alap által támogatott projekt keretében építészek, műemlékvédelmi szakemberek, környezetvédők, esélyegyenlőségi szakemberek, területfejlesztők, térségfejlesztők, vidékfejlesztők, valamint közösségfejlesztők lesznek jelen, hogy együtt vizsgáljuk az örökséggazdálkodás új irányait - hogyan lehet úgy felújítani egy műemléket, hogy minél pozitívabb gazdasági, társadalmi, sőt, akár környezeti hatásai legyenek.