Advent Csicsón néprajzos szemmel

Néprajzosokként nagyon szeretünk utazni, és a vidékfejlesztés és a műemlékvédelem is régóta érdekel minket – mi tájházakból szeretnénk hasonló kulturális központokat létrehozni – így mikor Orbán Évi mesélt nekünk a Nivegy házról, és meghívott minket az Adventre, rögtön lázba jöttünk, és tudtuk, hogy ott a helyünk. A karácsony előtti kapkodásban csapatunk végül három főre apadt, úgyhogy kevesen, de annál lelkesebben indultunk le Balatoncsicsóra.

Mi vagyunk

A Zánkáról való beautózás után Balatoncsicsón rögtön belevetettük magunkat a munkába: rövid ismerkedés után a nagytermet kezdtük el befűteni, felmosni, szorgosan aprítottuk a fát az esti mulatsághoz, és közben megcsodáltuk a fáskamra néprajzi tárgyait. Közben persze nem maradtunk szomjasok se, környékbeli bioborokból készült fröccsökkel oltottuk a szomjunkat. Miután elég fát hasogattunk egész estére, nekiálltunk murvával felszórni a házhoz vezető kocsifeljárót. Mire ezzel végeztünk, már neki is álltak gyülekezni a kézművesek és a vendégek az esti mulatságra. A fröccsökhöz egy-két zacskó ajándékba kapott csicsóka csipsz is elfogyott – ha már Balatoncsicsón vagyunk.

Judit csicsókacsipsze igazán finom

A délután hamar elrepült, mert mindig történt valami. Kellemes beszélgetésekbe bonyolódtunk a gőzölgő fazék forralt bor mellett, végigkóstoltuk a krémes süteményeket, meglestük a szomszédban a nyáron megmentett kiscicákat, végigböngésztük a kézművesek kínálatát, miközben a gyerekhad zsibongása szolgáltatta a háttérzajt. Sötétedés előtt még épp mi is felfértünk a lovaskocsira, és tettünk egy kört a falu körül – szerencsére még fázni se fáztunk, hisz előtte csurig töltöttük a bögréinket forralt borral.

Paripám csodaszép pejkó, Idelép, oda lép, hejhó!

Miután visszatértünk a gyerekzsivajba, már szinte azonnal kezdődött is a betlehemesek előadása. A rövid előadás szépen őrizte a hagyományos paraszti betlehemesek szellemét – az öreg pásztorral való viccelődéssel, a pásztorok nagyotmondásaival, és a betlehemi történetet idéző ajándékozással – közben pedig a közismert népénekek, valamint néhány ismertebb európai darab is felcsendült.

Ilyen volt az előadás

Az előadás vége után sietve megterítettünk, mert a gőzölgő gulyásleves illata azonnal meghozta mindenkinek az étvágyát.

Miután jóllaktunk a levessel, és elpakolni is sikerült, akkor döbbentünk csak rá, hogy csillámtetoválást még nem is csináltattunk magunknak. A bátrabb gyerekekről példát vehettünk róla, hogy a fiúknak is jól áll a hercegnős és csingilinges tetkó is, de azért nálunk a fiúk csak batmenes tetkóval mertek próbálkozni, a hercegnőket meghagytuk a lányoknak.

Estefele aztán a tömeg szépen lassan elfogyott, elszállingóztak a gyerekek is, és lassan süteményből is egyre kevesebb volt az asztalon. Mi azért még maradtunk, és éjszakába nyúlóan kortyoltuk a finom környékbeli borokat, és beszélgettünk a faluról, a Nivegy házról és a karácsonyi készülődésről.

Másnap aztán indulás előtt még nappali fényben is végigjártuk a falut, és a gyorsan elrepült másfél nap után annak reményében indultunk vissza Nemes Gusztáv autójával Zánkára, hogy még sikerül máskor is visszatérnünk Balatoncsicsóra.

Csicsó kora reggel messziről

0 Tovább

Búcsú Balatoncsicsótól – Nyárzáró bográcsozás

Utolsó programként szerettünk volna egy olyan rendezvényt szervezni, ami leginkább a helyi közösségnek szól, ezért múlthéten kitaláltuk, hogy tartunk egy nyárzáró bográcsozást a Nivegyházban. Igyekeztünk mindenkit személyesen meghívni, aminek meg is lett az eredménye: a bográcsozásra (amit egyébként tegnap este tartottunk) nagyon sokan jöttek el a faluból. A főfogást, egy nagyon finom gulyáslevest, Hollósy Szabi készítette, aki nagyon lelkes volt: az esti vacsorát már reggel 8-kor elkezdte főzni. A hozzávalókat előző nap este készítették elő a lányok, még Anna is átjött a szomszédból segíteni.  

A végeredmény

A gulyás mellé Niki sütött egy nagy adag csicsói kiflit, és csináltunk egy kis zsíros kenyeret is. Az eseményhez a legtöbb hozzávalót helyből szerettük volna beszerezni, a bográcsba szinte minden zöldség a helyi kertekből származott, de ezek mellett rengeteg borfelajánlás is érkezett. A gyerekeket már 4 órától vártuk számháborúzásra, amihez a kertet előtte egy kicsit átrendeztük. Körülbelül 15 gyerek vett részt a számháborúban, mindenki nagyon élvezte a játékot (mi is). A gyerekek 3 kör után sem fáradtak el, sőt, még vacsora után, sötétben is szerettek volna játszani. 

Bujáki Urat is sikerült befűznünk

A 6 órakor kezdődő vacsorára nagyon sokan eljöttek,
több mint 60-an voltunk. Nagyon jó volt a hangulat, a vacsorát követő mulatozás egészen fél 2-ig tartott, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk a vendégeinktől.

Kezdődik a jó hangulat...

Nagyon sokan hozzájárultak az est sikeréhez, ezúton szeretnénk megköszönni a Balatoncsicsói Önkormányzatnak, Schumacher Józsefnek és családjának, Scher Péternek, Scher Bélának, Szabó Józsefnek, Tamás bácsinak, Juhász Lászlónak és Scher Jánosnak a borfelajánlásokat. Priska Évának a sütit, Zsuzsa néninek a répát, paprikát, krumplit és pogácsát, Zöld Melindának a tojást, Nemes Gusztinak a zsírt, Hajba Zolinak és Kovács Ibolyának a hagymát, Bodoloczki Lindának és Varga-Szabó Évának az almát és a nasit a gyerekeknek. Rózsika néninek a meghívók továbbítását és a plusz konyhai felszerelést, Hollósy Szabinak a finom gulyáslevest, és hogy erre egy egész nap szabadságot feláldozott, Weiner Verának az arcfestést, József Atyának az áldást, Juhász Attilának és Bujáki Patriknak a segítséget az esemény lebonyolításában, és Lovas Nikinek a paradicsomot, paprikát, répát és persze legfőképpen azt, hogy így össze tudta fogni a közösséget, és ennyi embert meg tudott mozgatni az est idejére, nélküle nem valósulhatott volna meg ez a rendezvény. Ezen kívül köszönjük mindenkinek, aki valamivel hozzájárult ehhez a rendezvényhez (mindenki nagyon lelkes volt, igazából mi sem tudjuk pontosan ki mit hozott).  

Vacsora közben
Vera néni arcot fest a gyerekeknek

Ez volt az utolsó rendezvényünk itt Balatoncsicsón ezen a nyáron. Nagyon jól éreztük magunkat az elmúlt 2 és fél hónapban amíg itt voltunk, nagyon megszerettük a Nivegy-völgyet és a lakóit, és köszönjük szépen a sok kedvességet, amit tőlük kaptunk. Biztos, hogy nem most voltunk itt utoljára, jövő nyáron még biztosan elnézünk (falunapra biztosan jövünk). Legjobb tapasztalataink Csicsóval és a Nivegy-völggyel kapcsolatban: biztonságos, nyugodtan nyitva hagyhatjuk az ajtót, békés, nagyon mozgalmas a helyi közösségi élet ahhoz képest, hogy mekkora a település, és a kapcsolatok sokkal személyesebbek itt, mint nagyvárosban. Jó érzés úgy kimenni a teraszra és meginni a reggeli kávét/teát, hogy közben bármerre nézel, szőlőt látsz. Nagyon jókat lehet kirándulni a környéken, és nagyon jó a csicsói könyvtár. Szeretnénk, ha a Nivegyház jövője sikeres és programokban dús lenne, és életképesen tudna tovább működni. A helyieknek pedig azt kívánjuk, hogy maradjanak ilyen kedvesek és összetartóak, mint amilyenek velünk is voltak. Nehéz lesz hazaköltöznünk, és újra beülni az egyetemre, biztosan sokat fogunk visszagondolni Csicsóra és a fantasztikus élményeinkre, amik örökre idekötnek minket egy picit.

Szeretettel,

Fiatalság Bolondság

Corvinus Egyetem diákjai: Dóri, Évi, Levi, Laci

 

0 Tovább

A Tóti piacon

 A Káli-medence a világ egyik legszebb helye. Szinte a kellős közepé pedig egy igazán különleges piacot találunk vasárnaponként.

Tömeg a tótin

Mindig nagyon sokan indulnak ide vásárolni. A Köveskálról ide vezető, máskor szinte kihalt úton vasárnap délelőttönként dugó szokott lenni, a parkolóban pedig nem könnyű helyet találni.

Rengeteg autó, Tóti-hegy, Gulács

A piacnak különleges hangulata van, egyrészt, mert körülveszik a Káli-medencét határoló exvulkán hegyek, másrészt azért, mert fák és bokrok között van, amitől kanyargósak és össze-visszák az utcái. Az árusok elrendeződése is közrejátszik a piac különleges hangulatának kialakításában, ugyanis nincsenek az élelmiszerek és a többi áru elkülönítve egymástól semmilyen módon, kolbászos-szalonnás pult után kerámiás következik, utána egy borászat, utána kenyér, utána szappan. 

Kürtőskalács, mellette madaras ruhafogasok

Itt tényleg mindent lehet venni, ráadásul jó minőségű és szép is az összes áru.

Van bolhapiac részleg is, ahol bútorokat, ládákat, és mindenféle mást lehet venni. Az az érdekes, hogy ezek mind felújított, szép és minőségi tárgyak.

Almácskával kipróbáltuk a kerti bútort (30.000 ft ez a szett)

 A környék borászatai is kitelepülnek erre a piacra. Mi a Kőróka borait próbáltuk ki, és jót beszélgettünk a jókedvű borásszal. Izgalmas elnevezése van nem csak a borászatnak, de a boroknak is, , például "Bebíró", "Vastag Margó", "Biciklisták bora".

Borok

Azt, hogy miért Kőróka a nevük, csak a teraszukon borozva lehet megtudni, úgyhogy ide egyszer mindenképp el kell majd menni. (http://korokapinceszet.blogspot.hu/)

Kőrókáék

Ez a piac igazából nem csak egy piac, hanem egy vasárnap délelőtti program, ugyanis annyi minden van itt, hogy nagyon nehéz hazamenni. Természetesen ebédelni is lehet mindenfélét. Aztán lehet házi süteményt enni desszertnek. És persze muszáj venni valami szépet.

Mi ezeket választottuk vásárfiának

Balatoncsicsótól a tóti piac nagyjából 20 percre található autóval, minden itt nyaralónak ajánljuk, hogy menjen el egyszer ide, mert tényleg nagyon érdekes élmény. 

Búcsúkép: aranyos bácsik

0 Tovább

Kirándulás a Hegyestűre

Mióta itt vagyunk Balatoncsicsón, azóta el akartunk menni a Hegyestűhöz kirándulni, de valahogy eddig nem jött össze. Vasárnap eljött a „nagy nap”. Reggel megláttuk, hogy nincs túl jó idő az előző napi vihar miatt, kicsit borús és hűvös volt, de kirándulni tökéletes. Délelőtt elindultunk kocsival(hátha nem bírjuk a 18 km-es túrát), útközben megálltunk az árokfői templomromnál is, majd nagyjából félúton leparkoltunk.

Árokfői rom

A turistaút az erdőn keresztül egy betonúton vezetett fel egészen a Geológiai bemutatóhelyig a Hegyestű bejáratához. A parkoló tele volt, rengeteg külföldi nyaraló is a kirándulás mellett döntött. A hegy oldalában található bazalt képződmények nagyon érdekesek voltak. A leomlott kődarabokból halmokat építettünk, de nem csak mi, már rengeteg magasabbnál magasabb oszlop volt a hegyoldalban.

Kőoszlopok

Megpróbáltunk felmászni a sziklafalra több-kevesebb sikerrel (bár szerintem azt nem szabad). Felmentünk a csúcsra is, ahonnan a kilátás magával ragadó volt. Az idő is kitisztult, a déli part és a tanúhegyek is nagyon szépen látszottak. Hogy valami fárasztó is legyen a dologban, még tettünk kisebb kört a hegyoldalban a pincék mellett. Nagyon szép házak és illatos szőlők mellett sétáltunk el (persze nem bírtuk ki, hogy ne kóstoljuk meg). A végére már nagyon meleg lett, el is fáradtunk rendesen a túrában, körülbelül 10 km-t így is megtettünk.

A Hegyestű 

Délután áthívtak minket focizni Óbudavárra. A fiúk kilencen voltak, így nem volt teljesen igazságos csoportbontás, de nem is az a lényeg, hanem hogy nagyon jól szórakoztak. A meccs végeredménye 8-5 lett. Amíg a fiúk játszottak, a lányok és a kisebb gyerekek a játszótéren voltak és sütiztek. Nagyon örültünk a meghívásnak, jó hogy végre egy közös sportos program is létrejött.

"Focibajnokság"

0 Tovább

Tanyán jártunk

Pénteken szakmai kirándulásra mentünk Úrkútra a Csalános tanyára. Attila mindent leszervezett, Nikivel és a gyerekekkel nyolcan indultunk el reggel. Úrkút egy kb. 15 perces autókázásra található Balatoncsicsótól.

Lovak

Amikor le kellett térnünk az aszfaltos útról, már sejtettük, hogy ez a tanya valóban egy a külvilágtól „nagyban” elzárt kis sziget. A kert bejáratánál egy szélkerék fogadott, ami teljesen a vadnyugati farmokra emlékeztetett minket. Kovács István és családja több mint 10 éve élnek itt, szinte teljes önellátásra vannak berendezkedve. A házban amúgy a forrásból odavezetett vízen kívül nincs vezetékes víz és áram sem. Az elektromos eszközök működéséről egy aggregátor gondoskodik, amit napi egyszer kapcsolnak be. A gyerekek félig-meddig otthon tanulnak, egy speciális rendszer szerint élik az életüket. Szokatlan olyan családot látni, akik teljesen mások, mint az átlagemberek, de közben mégis nagyon boldogok, sőt sokkal nyugodtabbak is.

A gyerekek kedvenc kerti játéka, a jurta

A területen hozzávetőleg 300 tanya volt régen, de ezeket a második világháború után megszűntették, és csak egy-egy maradt meg. Istvánék tanyája is egy ilyen szerencsés véletlennek köszönhető, hogy megmaradt és hozzájuk került. A terület kicsit több mint 1 ha, ami sajnos több pályázatnál, és hivatalos ügyintézésnél gondot jelent nekik. Korábban sajtot készítettek, piacoztak, hízó- és növendékállatokat értékesítettek, lovagoltatással is foglalkoztak. Manapság nem feltétlen megélhetés céljából, csak saját maguk miatt tartanak állatokat és gazdálkodnak a kertben. A ház körüli munkákból mindenki kiveszi a részét, a gyerekek is.

Lüke a tehén

Négy bivalyuk, egy tehenük, kb. 10 lovuk van, ezen kívül a baromfiudvarban rengeteg tyúk és kakas, libák és kacsák vannak. A szárnyasokat külön kutya őrzi, hiszen a terület annyira az erdőbe van beépülve, hogy a rókák támadásai elkerülhetetlenek lennének. A kertben az állatokon kívül számos növény is található. Ami nekünk nagyon tetszett, az az üvegház volt, amiben nagyjából 3 méter magasra nőnek a paradicsomok. 

Baromfiudvar

A körbevezetés és a magyarországi tanyák helyzetének megismerése után, közösen főztünk bográcsban ebédet, ami különösen jól sikerült. Délután játszottunk a gyerekekkel a hatalmas kertben, és lesétáltunk a szintén Istvánék tulajdonában lévő területen található forráshoz, ahonnan a vizet szivattyúzzák a házba. A környezet nagyon gyönyörű volt, alig akartunk hazamenni. Egy hihetetlen nagy élmény volt ezekkel az emberekkel találkozni, és megismerni az Ő külön világukat és elképzelésüket az életről és arról, hogy mi az, ami igazán fontos. Köszönjük szépen Istvánnak, és persze Nikinek és Attilának ezt a szuper napot :)

Kab-hegyi kilátó

 

0 Tovább

Balatoncsicsó

blogavatar

Adott 5 falu 1000 lakóval a Balaton-felvidéken, az egykori központjuk, egy 300 éves plébánia, ami 30 éve elhagyatott. Mit hoz ki ebből az aktív helyi közösség és a Forster Központ, a Norvég Alap támogatásával? Kövesd végig a blogunkon!

Támogatóink

kapcsolat

nivegyvolgy_kukac_gmail.com

Reblog