Nivegy-völgyi névjegyek: Scher Erzsi és Scher Péter vendégháza

Erzsi a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal szentantalfai kirendeltségénél dolgozik, Péter őstermelő.

Talán ők voltak azok Balatoncsicsón, akik elsőként alakítottak ki vendégfogadásra alkalmas szobákat. Ugyanis minden nyáron többször is betértek a faluba német turisták - a régi szép időkben még sokkal többen jöttek a Balatonhoz nyaralni - és szállás felől érdeklődtek. Az emberek pedig évekig azt válaszolták nekik, "sajnos nincs".

0 Tovább

Nivegy-völgyi névjegyek: Rezeda pince

Édesapja a neszmélyi borvidék kellős közepéről, Süttőről származik, a nagyszülők révén Nagy Juditnak így gyerekkorától kezdve köze volt a szőlőhöz.

Ugyan más pályát választott - vegyészként végzett, majd informatikai területen dolgozott multinacionális cégeknél -, a férje révén újra bor közelébe került: pontosabban anyósa révén, ugyanis ő nagy borász volt.

Az életben nincsenek véletlenek: "befektetési céllal" vásároltak egy kis földet pincével a Balázs-hegyen, és ez a lépés meg is pecsételte Judit sorsát.

0 Tovább

Nivegy-völgyi névjegyek: Rab Márta népi kismesterség oktató


Pszichopedagógus szakos gyógypedagógus. Budapestről költözött le először Monoszlóra, akkor még két gyerekkel. Egyrészt nagyon vonzotta a vidék, másrészt olyan állást keresett, amelyhez szolgálati lakást is ajánlottak. Így került Szentantalfára, ahol néhány év múlva aztán építkezni kezdtek, véglegesítve ezzel a szándékot, hogy itt kívánnak letelepedni.

Emellett kezdettől tanított a csicsói általános iskolában: technikát, amibe becsempészi a környezettudatos szemléletet és sok minden más gyakorlati ismeretet is, amire szükség lehet az életben.

0 Tovább

Nivegy-völgyi névjegyek: Péringer Miklós borász

Sok szállal kötődik a balatoncsicsói plébániához, ahol fél gyerekkorát töltötte, amikor rokona volt a helyi plébános. Az épület minden zegét-zugát ismerri, és olyan titkait is, mint a legbelső elrejtett kamra, ahova a fináncok elől rejtették el a Tagyon-hegy ajándékát, a bort.

Eredetileg orvosi pályára készült, de bencés diákként nem kerülhetett be elsőre az egyetemre. A "kötelező" várakozási időt munkával töltötte a Gödöllői Agráregyetemen, amely el is térítette az eredeti szándékától: ott szerezett agrármérnöki és tanári diplomát. A csicsói tsz-ben töltött el 17 évet, majd falugazdász lett, ma a körzeti iroda vezetője.

A 2000-es években harmadik diplomája is lett, Európai Unios agrárszakértő, amellyel felsőfokú minőségiztosítási, pályázatíró, és vendéglátó szakképesítéseket is kapott. Jelenleg falugazdász és pályázatíróként is működik.

0 Tovább

Nivegy-völgyi névjegyek: Schmidt Ferenc keramikus, Fazekasház

Schmidt Ferenc, azaz Csicsó, ahogy a bencés gimnáziumban elnevezték, hivatását szintén az említett középiskolának köszönheti. Osztálytársa, Légli Géza hívta el egyszer bátyja fazekasműhelyébe, ahol a gyönyörű, régies fekete kerámiákat látva határozta el Csicsó, hogy ő is ezt a szakmát választja.

A gyakorlati éveket is részben náluk töltötte, Szőlőskislakon. Városlődön folytatódott, itt ismerkedtek meg Szekeres Károly zánkai keramikussal, tőle vettek az első kemencét, jelképes összegért. Amúgy a döntése, a pályaválasztása mindenkit meglepett, hiszen közel s távol senkit sem ismertek, aki ezt a szakmát űzte. De szülei nemhogy nem akarták lebeszélni, végig nagyon támogatták ebben. Az első udvari kemencét is édesapjával építették.

0 Tovább

Balatoncsicsó

blogavatar

Adott 5 falu 1000 lakóval a Balaton-felvidéken, az egykori központjuk, egy 300 éves plébánia, ami 30 éve elhagyatott. Mit hoz ki ebből az aktív helyi közösség és a Forster Központ, a Norvég Alap támogatásával? Kövesd végig a blogunkon!

Támogatóink

kapcsolat

nivegyvolgy_kukac_gmail.com

Reblog